2. rész: Módszerek a művészet alapú tanuláshoz – folytatás

A ‘design thinking’ vagyis tervezési gondolkodás kreatív, gyakorlatias és felhasználó-központú folyamat. A mélyreható igényelemzés és kísérletezés lehetővé tételével innovatív, értelmes és hatékony megoldásokat lehet kidolgozni. Ezt a módszert könnyen alkalmazhatod egy új termék/szolgáltatás vagy a fiatalok igényeit kielégítő politika megtervezéséhez. Az ifjúságsegítők használhatják ezt a módszert a fiatalok jólétét szolgáló intézkedések azonosítására.
Hat lépést határoztunk meg, amelyek ebben a módszerben megvalósíthatók: a. Átérezni, b. Definiálni, c. Ötletelés, d. Prototípus elkészítése, e. Tesztelés/értékelés, f. Megvalósítás.
a. Átérezni: Ebben a lépésben az ifjúságsegítők célja, hogy empatikusan megértsék a fiatalok szükségleteit. Ehhez különböző kutatási módszereket alkalmazhatnak, kérdőíveket használhatnak, szakértőkkel konzultálhatnak, fókuszcsoportokat szervezhetnek stb. Közvetlenül is részt vehetnek a fiatalok tevékenységeiben és megfigyelhetik azokat, hogy mélyebb és személyes megértést szerezzenek az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekről.

b. Definiálni: Az összegyűjtött információk és megfigyelések alapján az ifjúságsegítőknek szintetizálniuk kell megállapításaikat, hogy meghatározzák a szóban forgó kérdést. Ebben a lépésben fontos, hogy a problémát úgy fogalmazzák meg, hogy leírják, mire van szüksége a fiataloknak, és ne azt, hogy mit kellene tenni a fiatalok igényeinek kielégítése érdekében. Például nem szabad azt mondani, hogy „több közterületet kell létrehoznunk”. Azt kell mondania, hogy „a fiataloknak több közterületre van szükségük”.

c. Ötletelés: Ebben a lépésben elkezdhetsz ötleteket gyűjteni a szóban forgó probléma megoldására. A probléma elemzéséhez és a különböző ötletek megnevezéséhez különböző ötletelési technikákat használhatsz. Itt a mennyiség számít. Tehát ne félj a megszokott kereteken kívül gondolkodni! Valójában erre van szükség.
Az ötletbörze a legjellemzőbb módja a sok ötlet összegyűjtésének, de vannak művészeti alapú módszerek is, mint például a Mind Mapping és a Sketchstorming. Kidolgozhataz egy vizuális történetet a problémáról, hogy szemléltesd a helyzet dinamikáját. A probléma/megoldásfa módszer is nagyon jellemző és hasznos. A különböző forgatókönyvek és megoldások megtestesítésére szerepjátékot is használhatsz. És természetesen közvetlenül is megkérdezheted a fiatalok lehetőségeit, így hasznos visszajelzéseket és meglátásokat kaphatsz. Végül egy provokatívabb megközelítés lenne a problémákkal kapcsolatos hiedelmek és feltételezések megkérdőjelezése. Egy egyszerű technika az alternatívák elképzelése a „mi lenne, ha…” kérdés segítségével.

d. A prototípus elkészítése: Ezen lépés célja, hogy megtaláld a lehető legjobb megoldást egy bizonyos, az előző fázisokban meghatározott problémára. Ez egy nagyon kísérletező és gyakorlatias lépés, ahol az ifjúságsegítők prototípusokat építhetnek a javasolt megoldásokból. A kreativitás és a képzelőerő fontos elemei ennek a lépésnek. Az ifjúságsegítők használhatnak játéktechnikákat, készíthetnek modelleket a beavatkozásukról építőkockákból, és kollázsokat hozhatnak létre különböző anyagokból, a papírdaraboktól kezdve a nem használt anyagokig. Egy ilyen konkrét eredménynek erősítő hatása van az ebben a folyamatban résztvevők számára.

e. Tesztelés/értékelés: A fiatalok tapasztalatai és visszajelzései alapján az ifjúságsegítők egyenként tesztelhetik az egyes prototípusokat, kipróbálhatják, hogy elfogadható, javítható vagy elvethető-e. Az ifjúságsegítők ezután további iterációkkal folytathatják, és módosításokat és finomításokat végezhetnek, hogy kizárják az alternatív megoldásokat. Ez segít nekik jobban megérteni a különböző javaslatokhoz való hozzáállást és a fiatalok igényeit. Ez a próbálkozás és hibázás lépés felszabadító lehet abban az értelemben, hogy nincs helyes vagy helytelen, és van tér a „hibák” elkövetésére, és a fejlesztések folytatására. A tesztelésnek különböző formái is lehetnek. A prototípus tényleges használata mellett a fiatalok kreatívabb módszereket is alkalmazhatnak az eredmények megtapasztalására. Használhatnák a színházi kifejezést és az improvizációt többféle forgatókönyv segítségével, hogy teszteljék a tervezési gondolkodási folyamat elején tett feltételezéseket, és feltárják a különböző következményeket és hatásokat.

f. Megvalósítás: A lehetséges alternatívák értékelése és a megfelelő módosítások elvégzése után az ifjúságsegítők dönthetnek úgy, hogy a legjobb megoldásokat javasolják a megvalósításra és a jövőbeli kiterjesztésre, ha a feltételek ezt lehetővé teszik.