5. rész: Korábbi módszertanok integrálása

Korábbi módszerek integrálása

Bevezetés

Ez a rész az előző tananyagok alapján példaagyakorlatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan lehet ezeket a különböző módszereket a képzés és a közösségi cselekvés koherens megközelítésévé ötvözni. Bár korábban külön-külön tárgyaltuk a művészetalapú tanulást, a kreatív barkácsolást és a fenntartható divatot, ezek a megközelítések könnyen átfedhetik és erősíthetik egymást. A ruhatervezés eredendően kreatív folyamat és kifejezőeszköz. Az ABL (művészet alapú tanulás) vagy a kreatív barkácsolás beépítése a tervezési folyamatba, vagy a divattervezés mint művészeti tevékenység felhasználása az oktatási szolgáltatásokhoz teljesen természetesen jut eszünkbe.

Összegyűjtöttünk 14 feladatot, amelyek arra hivatottak, hogy inspirálják az olvasókat a FABLE megközelítésben rejlő lehetőségekről és annak megvalósításáról. Ezek két vagy mindhárom megközelítést ötvöznek, hogy bemutassák a szinergiákat.

Bár az alábbi gyakorlatok mindegyike magában foglalja a kreatív tevékenységek és a fenntarthatóság gondolatait, aszerint csoportosítottuk őket, hogy a felhasználók könnyebben megtalálják a saját igényeiknek jobban megfelelő gyakorlatokat.

G-Local Hubs - csomópontok és társadalmi vállalkozói tevékenység

A FABLE projekt alapját képző módszertan alapján ezek a gyakorlatok elmagyarázzák, hogyan hozd létre saját G-Local Hubod, valamint hogyan fogalmazd meg saját társadalmi vállalkozásod koncepcióját.

A FABLE projekt támogatja a fiatalok számára olyan befogadó terek kialakítását, ahol a fiatalok számára a szociális készségek, a kreatív tanulás és a társadalmi vállalkozói szellem ösztönzése folyik. Ezek a G-local Hubok rövid távú műhelymunkák fiatalok számára, és különböző technikákat és tapasztalatokat foglalnak magukban, amelyeket a bemutatott tartalom és az érdeklődő tanulók (Te!) korábbi e-learning egységekben való részvétele alapján fejlesztettek ki. A korábbi módszertanok egyesítésével bemutatunk nektek néhány olyan kreatív folyamatot, amelyek felhasználhatók a kreatív vállalkozói szellem és a fenntarthatóság előmozdítására az ifjúság területén.

A G-local egy helyben zajló akció globális hatását jelzi. Itt bemutatunk nektek egy olyan folyamatot, amelyet már röviden bemutattunk a második egységben, de amely most eszközként használható, hogy segítsen egy ifjúságsegítőnek kialakítani egy kreatív teret a fiatalok számára, azaz egy G-local központot.

Az ifjúságsegítőknek és az ifjúság területén dolgozó más személyeknek először is kommunikálniuk kell a fiatalokkal, vagy akár konzultálniuk egymással, meg kell ismerniük az igényeiket (1. lépés), majd meg kell határozniuk azokat a konkrét célokat, amelyeket egy G-local hub szervezésével szeretnének elérni (2. lépés). A célok meghatározása után azzal folytathatják, hogy ötleteket javasolnak arra vonatkozóan, hogyan tölthetnék meg ezt a teret a fiatalok igényeit kielégítő kreatív tevékenységekkel. Ez azt jelentheti, hogy ruházati állomásokat hozhatnak létre, szemináriumokat szervezhetnek a fenntarthatóságról és a fenntartható divatról, kreatív állomásokat építhetnek a kísérletezéshez, ruha-cserepartikat rendezhetnek, bármit, ami csak eszükbe jut (3. lépés). Ezek az ötletek működhetnek különálló tevékenységként, de kombinálhatók is. A döntés és a G-local tér prototípusának létrehozása már csak rajtad múlik (4. lépés). Végül tesztelheted a prototípust vagy prototípusaid – ha több is van belőlük -, hogy kiderüljön, vannak-e olyan dolgok, amelyeket meg lehetne változtatni, ki lehetne zárni vagy be lehetne építeni a g-local tér kialakításába. Tesztelheted kollégáiddal, vagy akár fiatalokat is meghívhatsz, hogy kísérletezzenek egy kicsit ezzel az ötlettel, és gyűjtsék össze benyomásaikat.

Ugyanezt a folyamatot maguk a fiatalok is alkalmazhatják (emlékezzünk a második egység végén bemutatott részvételi tervezésre!), hogy segítsenek nekik megalkotni a fenntarthatóságot elősegítő saját beavatkozási ötletüket, amely egy fenntartható divattermék vagy akár egy fenntartható divatvállalkozás létrehozásához és népszerűsítéséhez vezethet! A fiatalok ugyanezt a folyamatot követhetik, de ebben az esetben a fenntartható divathoz és a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó saját személyes igényeikre kell reagálniuk. Néhány alapismeret, amelyet már az e-tanfolyam negyedik egysége nyújt, elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy magabiztosan kezeljék a fenntartható divat, a körforgásos gazdaság és a társadalmi vállalkozói tevékenység fogalmait és kérdéseit.

Most pedig képzeljük el, hogy egy termékötleted van, vagy hogy a fiatalok egy konkrét beavatkozást szeretnének megvalósítani, amely egynél több különálló tevékenységet foglal magában. Ekkor a ‘Social Business Model Canvas” használata hasznos lehet a részletesebb terv elkészítéséhez. Függetlenül attól, hogy tényleges vállalkozást nyitnak-e, vagy csak egy indikatív tervet készítenek arról, hogy mi történhetne, vagy hogyan kellene kinéznie egy fenntartható divatvállalkozásnak, egy ilyen folyamat nagyon hasznos a fiatalok kritikus gondolkodásának és kreativitásának fejlesztéséhez. Próbáld ki ezt lépésről lépésre a fiatalokkal! És ne feledd, hogy az alábbi táblázat minden egyes szakaszához különböző kreatív technikákat használhatnak a válaszaik vizualizálásához. A javaslat vonzerejét akár úgy is tesztelhetik, hogy szerepjátékot játszanak egymás között. De előbb nézzük meg az egyes szakaszokat egyesével.

A következő helyről adaptálva:

https://www.socialbusinessmodelcanvas.com

  • Kulcsfontosságú erőforrások: minden olyan erőforrás, amely támogatja a tevékenység végrehajtását. Ez lehet pénz, tudás, készségek, eszközök, helyek stb.

  • Kulcspartnerek és kulcsfontosságú szereplők: olyan személyekre és szervezetekre utal, beleértve a magán- és közintézményeket, amelyek támogathatják vagy akadályozhatják a beavatkozást. Ezek a személyek vagy szervezetek különösen érdekeltek lehetnek a tevékenységben és annak céljaiban. Néhányan közülük végül partnerekké válhatnak, és támogathatják a beavatkozás megtervezését és végrehajtását.

  • Kulcstevékenységek: a beavatkozás megvalósításához szükséges konkrét cselekvésekre utal. Például, ha egy divattermék létrehozásáról és értékesítéséről van szó, a tervezés, a gyártás, a marketing, a forgalmazás, az értékesítés néhány olyan tevékenység, amelyre szükség van. Ha egy ifjúsági központról vagy egy műhelyről van szó, a tevékenységek inkább a szervezéshez, a hálózatépítéshez, a kommunikációhoz, a tudás és az eszközök fejlesztéséhez kapcsolódhatnak.

  • A tevékenység típusa: a javaslat általános típusát írja le. Bár a sablon neve “üzleti modell”, használható olyan ötlet megfogalmazására is, amely nem kapcsolódik az üzleti élethez. Ebben az esetben az előnyöket absztraktabb módon lehet meghatározni, mivel nehezebb mérni őket, ha nem pénzmozgásokról van szó. Ettől függetlenül ezek az előnyök léteznek, és valójában ezek teszik a társadalmi beavatkozásokat társadalmi-gazdasági rendszereink és közösségeink nagyon fontos elemévé!

  • Csatornák: a javasolt beavatkozás ügyfeleivel vagy felhasználóival való kapcsolatfelvételhez használt tényleges csatornák. Ezek lehetnek olyan eszközök, mint például a közösségi média fiókok, valamint konkrét kommunikációs és terjesztési stratégiák, amelyek például nyilvános rendezvényeket és a hagyományos médiát is magukban foglalhatják.

  • Célcsoport: a beavatkozás megvalósítása által befolyásolható kedvezményezettekre és a beavatkozás tényleges felhasználóira vagy fogyasztóira egyaránt vonatkozik, akiket a beavatkozás közvetlenül érint. Egy termék előállítása (vagy nem előállítása) bizonyos emberekre különös hatást gyakorolhat, attól függően, hogy ők a vásárlók vagy a kedvezményezettek. Ha például egy vállalkozás bevásárlótáskákat árul, hogy pénzt gyűjtsön a gyermekgondozási szolgáltatásokra, akkor a kedvezményezettek a gyermekek és a gyermekgondozók, de a vásárlók bárkik lehetnek. Hasonlóképpen, ha a beavatkozás egy szociális vagy környezetvédelmi szolgáltatáshoz kapcsolódik, a kedvezményezettek egy szélesebb közösség részei lehetnek, akiknek a beavatkozás pozitív hatása előnyös lesz, míg a “felhasználók” a beavatkozás tényleges résztvevői. Gondoljunk egy olyan esetre, amikor egy környezetvédelmi csoport megtisztít egy strandot. A csoport résztvevői közvetlenül érintettek, de vannak más embercsoportok is (pl. a strand használói, a környezetvédelmi civil szervezetek képviselői stb.), akik hasznot húznak a tiszta strandból.

  • Értékjavaslat: ez a rész arra fókuszál, hogy pontosabban fogalmazd meg a beavatkozás által létrehozott értéket vagy a beavatkozásból származó nem piaci hasznot. A kedvezményezettek esetében ez a beavatkozás által generált pozitív hatásokra vonatkozik, a felhasználók vagy vásárlók esetében pedig azokra az okokra, amelyek miatt érdekeltek a beavatkozásban való részvételben vagy a tiszteletben tartott termék megvásárlásában.

  • Költségek eloszlása: ez a rész tartalmazza a javasolt beavatkozás működéséhez kapcsolódó pénzügyi költségeket, amelyek az összes kapcsolódó tevékenységhez kapcsolódnak.

  • Bevételek: az intervenció működése során befolyt pénzről van szó. A bevételek származhatnak előfizetésekből, eladásokból, adománygyűjtésből, crowdfundingból, befektetőktől stb.

  • Többlet: ha a bevételekből kivonjuk a költségeket, akkor marad a többlet. Ön döntheti el, hogy ezt a többletet hogyan osztja el. Néhány lehetőség lehet a beavatkozás mértékének növelését célzó beruházás, vagy – ahogyan az a társadalmi vállalkozásoknál meglehetősen gyakori – a többletet szociális vagy környezetvédelmi közösségi tevékenységek szervezésére lehet fordítani.

  • Társadalmi és környezeti költségek és társadalmi és környezeti előnyök: Ez a két rész segít a beavatkozás társadalmi és környezeti hatásainak értékelésében. Ha a költségek magasabbak, mint a hasznok, bár ezek nem feltétlenül mérhetők kifejezetten, akkor lehet, hogy a beavatkozás nem is annyira társadalmilag és környezeti szempontból felelős. Lehet, hogy el kell gondolkodni a megközelítés megváltoztatásán. Ez vonatkozhat egy termékre, egy vállalkozásra általában vagy akár egyetlen tevékenységre is. Ez a rész arra vonatkozik, hogy nagyon kritikusan gondolkodj a lehetőségekől és döntésekről. Egy olyan termék, amelynek előállításához környezetbarát anyagokat használnak, például olyan negatív hatásokat (negatív externáliákat) okozhat más országokban, amelyek messze túlmutatnak hatókörödön. Ez azt jelenti, hogy a negatív hatás számodra nem látható. Gondolj egy pillanatra a bambusz poharakra és tányérokra. A bambusz jó választásnak tűnhet az újrahasználat elvének előmozdítására, de ez a bambusznövények túltermelését és kizsákmányolását okozhatja (azaz elősegíti a monokultúrát) a tőlünk távoli országokban. A Business Model Canvas és a kulcsfontosságú tevékenységek szakasza némi fényt deríthet erre a kérdésre, segítve egy termék ellátási láncának különböző részeinek áttekintését. Olvasd el ezt a cikket, hogy jobban megértsd ezeket a bambusz vitákat. Hasonlóképpen, ha úgy döntesz, hogy workshopot szervezel a fenntarthatóság előmozdítása érdekében, ha végül túl sok műanyagot és anyagot használsz, vagy a résztvevőknek nagyon nagy távolságokat kell utazniuk, bár ezt online is megtehetnéd, akkor ez egy piros zászló a workshopod fenntartható jellegét illetően. Ne essen a greenwashing csapdájába!

A sablon és az elemzés használata után áttekintést kaphat a fontos elemekről, amelyeket figyelembe kell vennie egy beavatkozás, tevékenység vagy vállalkozás tervezésekor és megtervezésekor. Az e-tanfolyam hatodik fejezete alapvető betekintést nyújt Önnek abba, hogyan értékelje és értékelje beavatkozását rövid és hosszú távon. Igyekezzen tehát ezeket az ismereteket és eszközöket együttesen használni.

Kreativitás

Gyakorlatok, amelyek a kreativitás és a művészi törekvések iránti érdeklődés erősítését szolgálják.

Célkitűzések

  • A művészeti formák iránti érzékenység növelése
  • Az érzések és érzelmek vizualizálásának megtanulása
  • Az absztrakciós és képzelőerő fejlesztése
  • Különböző művészeti formák használata a vélemény és a gondolatok kifejezésére.
  • A barkácsolás és a művészetalapú tanulás módszertanának alkalmazása.

Előkészítés

  • 2-3 dal meghatározása (mint téma, fiatalok)
  • Készítsétek elő a barkácsolási anyagokat
  • Barkácsszoba kialakítása

Teljes időtartam
2 óra

Leírás

  • 1. rész: A résztvevők csoportosan hallgatják meg a javasolt dalokat.
  • 2. rész: A résztvevők reflektálnak a dalok által a csoportban felidézett gondolatokra és képekre. Milyen érzelmeket váltottak ki? Olyan témákról szól a dal, amelyeket közel állónak éreznek magukhoz? Hogyan érzik magukat velük kapcsolatban? Egyetértenek vele, vagy van más véleményük? Elgondolkodnak-e rajta, vagy a valóságuk távol áll a dalokban elmesélt képektől? Hogyan ábrázolják a fiatalokat ebben a dalban? És általában a kortárs zenében?
  • 3. rész: A résztvevők önállóan dolgoznak. A csoportos beszélgetés idejéből kiválasztanak egy gondolatot, egy képet, egy érzést, ami leginkább megfogta őket a dallal kapcsolatban.
  • 4. rész: A barkácsolás módszertanát alkalmazva alakítsák ki az általuk választott képet. Reflektáljanak a dallal kapcsolatos érzésekre az 5 érzékszerv segítségével. Maximális szabadság a gondolkodásuk összetettségét reprezentáló alkotásban.
  • 5. rész: Mutassák be alkotásukat a csoportnak, meséljenek az alkotási folyamatról, az anyagválasztásról, arról, hogyan sikerült újraalkotniuk a választott képet.

Alapanyagok és eszközök
Újrahasznosítható alapanyagok (karton, anyag, gombok, cérna, zsineg, gallyak, bármi!)

Célkitűzések

  • A generációk közötti párbeszéd fokozása
  • Kézművesség felfedezése
  • A közösség kultúrájának jobb megismerése
  • Az érzések és érzelmek vizualizálásának megtanulása
  • Az absztrakciós és képzelőerő fejlesztése
  • A barkácsolás és a művészetalapú tanulás módszertanának és a fenntartható divat fogalmainak alkalmazása.

Előkészítés

  • Az elbeszélő azonosítása: nyugdíjas varrónő/szabó.
  • Készítsd elő a megmentett anyagokat
  • Állíts fel egy barkácsszobát

Teljes időtartam
2 óra

Leírás

  • 1. rész: A résztvevők csoportként hallgatják meg a narrátor saját beszámolóját a mesterségéről.
  • 2. rész: A résztvevők reflektálnak a csoportban a mesék által felidézett gondolatokra és képekre. Milyen érzelmeket váltottak ki? Mit gondoltak róla? Tudták már, hogyan működik a mesterség? Eltért-e attól, amit elképzeltek? Mit gondolnak, milyen a szabó szakma ma? Hogyan kapcsolódik ez a ruhaválasztás fogyasztói modelljéhez? Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ezek a szakmák értékesebbek legyenek? Mit lehet tenni azért, hogy ne vesszenek el?
  • 3. rész: A résztvevők önállóan dolgoznak. A csoportos beszélgetésből kiválasztanak egy gondolatot, egy képet, egy érzést, ami leginkább megfogta őket a dallal kapcsolatban.
  • 4. rész: A barkácsolás módszertanát alkalmazva alakítsák ki az általuk választott képet. Reflektáljanak az érzésekre az 5 érzékszerv segítségével. Maximális szabadság a gondolkodásuk összetettségét reprezentáló alkotásban.
  • 5. rész: Mutassák be alkotásukat a csoportnak, meséljenek az alkotási folyamatról, az anyagválasztásról, arról, hogyan sikerült újraalkotniuk a választott képet.

Alapanyagok, eszközök
Felhasználható anyagok (karton, anyagok, gombok, cérna, zsineg, gallyak, levelek…bármi!)

Célkitűzések

  • A fiatalok látogatási számának növelése a művészetnek szentelt köztereken
  • Az érzések és érzelmek vizualizálásának megtanulása
  • Az absztrakciós és képzelőerő fejlesztése
  • A barkácsolás és a művészetalapú tanulás módszertanának alkalmazása.

Előkészítés

  • Szervezzen látogatást egy városi múzeumba
  • Újrahasznosított anyagok előkészítése
  • Barkácsszoba kialakítása

Teljes időtartam
2 óra

Leírás

  • 1. rész: A résztvevők ellátogatnak egy városi múzeumba. Szabadon végigsétálhatnak, és kiválaszthatják az őket leginkább inspiráló művet.
  • 2. rész: A résztvevők elemzik a művet: milyen érzéseket vált ki belőlük? Milyen anyagokból készült? Milyen színeket választottak? Miért választotta a művész ezeket a színeket, ezeket az anyagokat? Mi a kapcsolat az általa kiváltott érzések és aközött, hogy szobor, fotó vagy festmény?
  • 3. rész: A résztvevők jegyzeteket készítenek mindezekről az elmélkedésekről.
  • 4. rész: A barkácsszobában a résztvevők elmondják, hogy melyik művet választották, és a hozzá kapcsolódó reflexiókat.
    A barkácsolás módszertanát alkalmazva hozzák létre újra a mű által közvetített érzelmeket. Használják és reflektáljanak mind az 5 érzékszervre: milyen tapintási érzetek? Milyen hangokat és zajokat inspirál? Maximális szabadság a gondolkodásuk összetettségét reprezentáló alkotás létrehozásában: újrateremthetik háromdimenziósan vagy téglalap alakban, megváltoztathatják a színeit vagy a kompozícióját, ha ez segít nekik jobban kifejezni magukat.
  • 5. rész: Mutassák be alkotásukat a csoportnak, meséljenek az alkotási folyamatról, az anyagválasztásról, arról, hogyan sikerült újraalkotniuk a választott művet.

Alapanyagok, eszközök
Felhasználható anyagok (karton, anyagok, gombok, cérna, zsineg, gallyak, levelek…bármi!)

E csoportos tevékenység során a résztvevők csoportokban dolgoznak egy mese megalkotásán és színházi előadásán.

Célkitűzések

  • Kreativitás fejlesztése
  • Csapatmunka és konfliktusmegoldó készség fejlesztése
  • A résztvevők megtanulják, hogyan kell történetet írni
  • Az önbizalom és a rugalmasság előmozdítása

Előkészítés

  • A csoport mérete minimum 16 fő, maximum 32 fő
  • Készíts elő helyet számukra:
    – Csoportokban dolgozzanak és írják meg a történetet
    – Csoportokban dolgozzanak a színpadi jelmezeken és dekoráción.
    – Színpadként használják a mese előadásához.
  • Anyagok:
    – “Írjunk egy tündérmesét” – minden csoportnak vagy személynek egy.
    – Régi ruhák és kiegészítők, valamint kartondobozok, ragasztó, olló, varrótűk, tűk, tűk, színes filctollak, papírok, coulur papírok és bármi más, ami a feladatokhoz hasznos lehet.

Teljes időtartam
3 – 6 óra

Leírás

  1. A téma bevezetéseként a csoportnak elmagyarázzuk a jó mese/mesék főbb jellemzőit. Megkapják az “Írjunk egy tündérmesét” (1. melléklet) című feladatlapot.
  2. Ezt követően minden résztvevőt 3-5 fős (lehetőleg 4 fős) csoportokra osztunk. Szükségünk van 3-6 csoportra.
  3. Minden csoportnak 15 perc áll rendelkezésére, hogy megírja a történet/mese tervét.
  4. Ezután a munkájukat leállítjuk, és meglepetésként minden csoportnak át kell adnia a tervét a következő csoportnak, hogy írja meg a mese részleteit. A csoportok munkáját a 15. percben ismét leállítják, és egy harmadik csoportnak kell ismét 15 perc alatt véglegesítenie a történetet.
  5. A kész történetet átadják a következő vagy az eredeti csoportnak, hogy készítse el és vigye színre. A csoportoknak 1 óra áll rendelkezésükre, hogy a fenti anyagokkal dolgozzanak, és elkészítsék a jelmezeket és néhány rögtönzött színpadi díszletet. Ha több idő áll rendelkezésre, a résztvevőknek időt lehet adni arra, hogy kimenjenek és további anyagokat keressenek, amelyeket szeretnének felhasználni.
  6. Az utolsó fázisban a csoportok színházi előadás formájában adják elő a meséjüket.
  7. A csoport jellemzőitől függően a csoportvezető dönthet úgy, hogy több időt ad.
  8. Beszéljétek meg a történteket.
    A facilitátor megvitathat a résztvevőkkel a következő kérdések közül néhányat:
    – Hogyan érezték magukat, amikor fel kellett adniuk a tervüket, és egy másik történeten kellett dolgozniuk?
    – Mit éreztek, amikor látták, hogy az eredeti történetüket eljátsszák?
    – Végül az ő eredeti játékuk az egész csoporté volt?
    – A csapatmunka megköveteli, hogy bízzanak másokban és együtt dolgozzanak velük.
    – Kihívást jelentett-e számukra, amikor azt a feladatot kapták, hogy a rendelkezésre álló anyagokból és rövid idő alatt készítsenek jelmezeket és díszletet?
    – Segített ez nekik abban, hogy új kreativitás-forrásokat találjanak magukban?
    – Elégedettek voltak a végén az eredménnyel?
    – Mit tanultak ebből a tevékenységből?

Anyagok, eszközök
“Írjunk egy tündérmesét” feladatlap – egy-egy csoport vagy személy számára.
Régi ruhák és kiegészítők, valamint kartondobozok, ragasztó, olló, varrótűk, tűk, tűk, színes filctollak, papírok, színes papírok és bármi más, ami a feladatokhoz hasznos lehet.

Mesét írni könnyű: csak annyit kell tenned, hogy nem felejted el az összes szükséges elemet, méghozzá egy bizonyos sorrendben. Használd ezt a listát.

1. rész: Az akció megtervezése és kidolgozása

  1. Általában egy problémával kezdődik, amit a szereplőnek meg kell oldania.
  2. Majd vannak bonyodalmak és nehézségek, amelyeket a szereplőnek le kell küzdenie.
  3. Amikor a feszültség fokozódik, …a gonosz közeledik, …a hős felkészül a döntő összecsapásra.
  4. És ekkor jön el a végzetes pillanat, amikor a történet kimenetele eldől (a csúcspont).
  5. А végén választ kell adni azokra a kérdésekre, amelyek a mese kezdete óta gyötrik az olvasót (ki örökli a királyságot, kit vesz feleségül a hercegnő stb.).

2. rész: A részletek

  1. Írd le a helyszínt. Mond el, hol és mikor történt a történet.
  2. Azonosítsd a történet szereplőit. Adj nekik neveket és személyiségeket.
  3. Írd le a korlátozást vagy a problémát.
  4. Tisztázd a szereplők szándékait. Mi jár a fejükben, miközben megpróbálnak megbirkózni a problémával.
  5. Írd le a cselekedeteiket. Mit tettek az egyes szereplők? Legyen konkrét, beszéljen részletesen.
  6. Tartalmazzon egy meglepetést, hogy a mese emlékezetes maradjon.

Célkitűzések

  • A résztvevők közötti megértés és empátia javítása
  • Az újrahasznosításra és a tárgyak másodkézből történő felhasználására való bátorítás
  • Kézműves és művészeti alkotások készítésének ösztönzése.
  • Az együttműködés, a kommunikáció és a párbeszéd elősegítése
  • Érzékeny témák kezelésének és új emberekkel való érintkezésnek az elősegítése.

Előkészítés

  • Alakíts ki párokat vagy kisebb csoportokat
  • Minden csoport válasszon ki egy témát, amit fel szeretnének dolgozni (lásd 2.lépés)
  • A résztvevőknek olyan tárgyakat kell létrehozniuk, amit használni tudnak (lsd. 3.lépés)
  • Ragasztó, tűk, filctollak (ha a résztvevők szükségesnek tartják).

Leírás

  1. A csoportot 2-4 fős kisebb csoportokra vagy párokra osztjuk. Ajánlatos a csoportokat olyan emberekkel megalkotni, akik esetleg nem ismerik egymást
  2. A csoport választ egy közös témát, ez lehet életük egy szakasza (pl. gyermekkor) vagy egy konkrét esemény, amelyet mindannyian átéltek (pl. élet a COVID-19 alatt, házasság, gyermekszülés, érettségi stb.). Ezután a csoport feladata, hogy otthon vagy a természetben találjanak olyan dolgokat, amelyeket felhasználhatnak a projekthez. Ezek lehetnek régi ruhák, újrafelhasználható anyagok (pl. régi palackok, gabonapelyhes dobozok stb.), az erdőben vagy más külső helyszínen talált anyagok stb.
  3. A csoport behozza az anyagokat a közös térbe, és feladatuk, hogy közösen hozzanak létre egy eszközt, tárgyat, amelyet a választott témával kapcsolatos gondolataik és véleményük ihletett. A végső darab lehet praktikus, például új ruha vagy táska, de lehet műalkotás is, például szobor vagy vászon.
  4. A végén a kisebb párok/csoportok bemutatják a végső alkotásukat a csoport többi tagjának, elmagyarázva az alkotásuk mögötti gondolataikat.

Teljes időtartam
1 óra

Alapanyagok, eszközök
Olyan anyagok, amelyeket újra fel lehet használni egy közös műalkotáshoz vagy alkotáshoz, ragasztó, tűk, filctollak / festékek.

Fenntarthatóság

Ezek a gyakorlatok segítenek a fenntarthatóság és a fenntartható divat témájának tudatosításában.

Fiatalok egy csoportja a fenntarthatóság és az újrahasznosítás témakörében fog végezni egy tevékenységet. Az ötlet lényege, hogy minden résztvevő kiválogat 1-2 régi, már nem hordott ruhát vagy nem használt textíliát, és elhozza magával. A vélhetően használhatatlan textíliákból most valami újat kell létrehozni. Például: Táska, patchwork takaró vagy takaró, hajgumi (hajgumi), plüssállat, kulcstartó, … . A kreativitásnak nincsenek határai.

Célkitűzések

  • A fenntarthatóság tudatosítása
  • Önhatékonysági tapasztalatok szerzése
  • Konfliktus- és problémamegoldó készségek elsajátítása
  • A nem formális tanulás módszereinek összekapcsolása gyakorlatokkal -> átvihető hozzáadott érték a mindennapi helyzetekben
  • Saját fogyasztói magatartás kritikus vizsgálata

Előkészítés

  • Készíts elő egy szobát egy kb. 12 fős csoport számára, szereld fel vonzó mintaanyagokkal és mintákkal.
  • Ismeretek gyűjtése az anyagokról, technikákról és felszerelésekről
  • Tájékoztasd a résztvevőket a tevékenységről és a magukkal hozandó anyagokról.

Teljes időtartam
2-3 óra

Leírás

  1. Az elején a résztvevőkkel beszéljétek meg, hogy mindenki a saját maga által hozott textíliákat használja-e, vagy mindenki számára elérhetőek lesznek. Ha ez utóbbi a helyzet, akkor ezek a textíliák is elhelyezhetők az előzetesen előkészített anyagok mellé. Ezt követően rövid bevezetés következik a varrógép használatába. A facilitátor ezután átveszi a szerepet, és moderálja a csoportot ezen a tevékenységen keresztül anélkül, hogy bármilyen konkrét irányba vezetné. A kérdésekre megértően és impulzív módon válaszol.
  2. Minden résztvevő megismerkedik a helyiségekkel és a rendelkezésre álló anyagokkal és mintákkal, és impulzusokat gyűjt a saját projektjéhez.
  3. Már el is kezdődhet! Az egyéni munka során a kreativitás szabad utat kap, és a régi textíliák új életre kelnek.
  4. Végül minden résztvevő bemutathatja új termékét, és elmondhatja például, hogy milyen kihívások és meglepetések merültek fel a kézműveskedés során, milyen érzés volt a régitől az újig tartó folyamat, kívánnak-e további ötleteket megvalósítani az upcycling projektekhez, …

Alapanyagok, eszközök
Anyagok, minták, töltelékek, ollók, varrógépek, tű és cérna, cipzárak, gombok

E csoportos tevékenység során a résztvevők egyénileg és csoportokban kollázst készítenek. A téma bevezetéseként egy megfelelő videót játszanak le: pl. https://www.youtube.com/watch?v=xS3g8q5k5C4
A videó közös megtekintése után a csoport plenáris ülésen megvitathatja a felmerülő gondolatokat, aggodalmakat és kívánságokat. Végül minden résztvevő leül egy nagy (kerek) lap köré, és elkezd alkotni. Végül a résztvevők összegyűjtött alkotásaiból egy földgömb jön létre. Ezt a tevékenységet a végén az értékelő lap zárja le.

Célkitűzések

  • A környezeti és fenntarthatósági kérdések tudatosítása.
  • A csapatmunka, a konfliktusmegoldás és a kritikus gondolkodás képességének erősítése.
  • Képesnek lenni az igények, aggodalmak és ötletek vizualizálására
  • Az önbizalom és a rugalmasság előmozdítása

Előkészítés

  • Készíts elő helyet egy kb. 12 fős csoport számára, biztosíts (újrahasznosított) kézműves anyagokat.
  • Válaszd ki és tekintsd át a célcsoport számára vonzó videóanyagot.
  • Készítsd el a végleges kérdőívet

Teljes időtartam
2 óra

Leírás

  1. Minden résztvevő összegyűlik, hogy megnézzen egy videót a környezetvédelem és fenntarthatóság témájában. Ezt követően a felmerülő benyomásokat és érzelmeket megvitatják. A facilitátor átveszi a szerepét, és moderálja a csoportot ezen a tevékenységen keresztül anélkül, hogy bármilyen irányba vezetné. A kérdésekre (és hasonlókra) megértéssel és lendületesen válaszolnak.
  2. Ezt követően minden résztvevő egy nagy asztal köré gyűlik a kerek lapokkal, és elkezdik a kollázs elkészítését. A kollázs elrendezése és kialakítása a tervezők kizárólagos felelőssége.
  3. A tervezés után a résztvevők ismét teret kapnak arra, hogy megosszák gondolataikat és ötleteiket, és elmagyarázzák a kollázson belüli részüket. Minden résztvevő kommentálja a végeredményt.
  4. Végül kiosztják és kitöltik a végső kérdőívet.

Alapanyagok, eszközök
Természetes anyagok (botok, levelek, magok, moha…), újrahasznosítható anyagok (textíl, műanyag, bőr,…), papír, ragasztó, tollak, ollók, eszköz a videó lejátszására, internetelérés

Célkitűzések

  • A fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosság megteremtése
  • A nem formális tanulás módszereinek összekapcsolása gyakorlati feladatokkal.
  • A saját fogyasztói magatartásra való reflektálás

Előkészítés

  • Tájékoztatni a résztvevőket, hogy hozzanak magukkal ruhákat a workshopra. (különböző típusú ruhákat a saját ruhatárukból, min. 10 darab személyenként).
  • Nyomtatni egy üres világtérképet minden csoport számára.
  • Előkészíteni egy dobozt ceruzákkal a rajzoláshoz.

Teljes időtartam
60 perc

Leírás

  1. A tevékenység egy nagy körben történő megbeszéléssel kezdődik. A résztvevőket megkérdezik, hogy milyen gyakran és milyen üzletekben vásárolnak ruhát. Körülbelül 10 perc beszélgetés után közlik velük, hogy 4-5 fős csoportokra osztják őket, hogy vizsgálják meg a viselt ruhák eredetét, és megkapják az utasításokat.
  2. Kisebb csoportokban, egyenként elolvashatják a ruháikról a címkéket és kutatást végezhetnek, hogy megállapítsák, hol készültek a ruháik. Különböző színekkel jelölhetik az országokat a térképen- például egy színnel a pólókat, mással a nadrágokat… Ez a rész körülbelül 20 percet vesz igénybe.
  3. A résztvevők visszatérnek a nagy körbe, és minden csoportból egy személy megosztja a többiekkel térképét. Ezt követően beszélgetés következhet a ruhák ökológiai lábnyomárólés a fenntarthatóbb alternatívákról.

Eszközök
Csoportonként 1 üres világtérkép, színes ceruzák.

Célkitűzések

  • Játékos módon felhívni a figyelmet a “fast fashion” iparral kapcsolatos problémákra.
  • Fenntarthatóbb megoldások javaslata a ruházkodásra
  • Megtanulni, hogyan kell csoportban dolgozni.

Előkészítés

  • 3 darab papír kinyomtatása/ előkészítése a darab címével. A címek a következők:
    – A “fast fashion” környezeti hatása
    – Az alapvető emberi jogok megsértése a “fast fashion” gyárakban
    – A “slow fashion” mint fenntarthatóbb öltözködési mód

Teljes időtartam
90 perc

Leírás

  1. A tevékenység egy nagy körben történő megbeszéléssel kezdődik. A résztvevőket megkérdezik, hogy tudnak-e különbséget tenni a “fast fashion” és annak alternatívái – a körkörös divat, a helyben előállított divat, a nulla vagy alacsony hulladékkibocsátású design – között. Körülbelül 10 perc beszélgetés után közlik velük, hogy 3 csoportra osztják őket. Minden csoport egy-egy témát kap.
  2. Kisebb csoportokban a résztvevők brainstormingot tartanak a témáról. Az a feladatuk, hogy egy rövid színdarabot készítsenek gyerekeknek a témáról. A lényeg, hogy a témát egyszerű és játékos módon mutassák be. Ennek körülbelül 40 percig kell tartania.
  3. Ezután minden csoport bemutatja a darabját. Az egyes darabok maximális időtartama 10 perc.
  4. A résztvevők visszatérnek a nagy körbe, és következhet a folyamatról szóló megbeszélés. Íme néhány ötlet a nyomon követési kérdésekhez:
    – Mit tanultatok ebből a tevékenységből?
    – Milyen volt számotokra a színdarab létrehozásának folyamata?
    – Voltak olyan pillanatok, amikor úgy éreztétek, hogy elakadtatok? Hogyan tudtátok ezt leküzdeni?

Eszközök
Minden csoport számára kinyomtatott utasítások a témával

Ennek a tevékenységnek kettős célja van: egyrészt a fiatalok megtanulják a kézművesség alapjait (az érdeklődésüket felkelti), másrészt kitalálják, hogyan használhatják a készített tárgyakat a régi ruhák és kiegészítők újjáélesztésére, hogy azok vidámabban, divatosabban és újszerűen nézzenek ki.

Célkitűzések

  • A fenntarthatóság tudatosítása
  • Tapasztalatok szerzése az önhatékonyságra
  • A divathoz kapcsolódó kézművesség alapjainak elsajátítása (pl. hímzés, kötés).
  • Saját fogyasztói magatartás kritikus vizsgálata

Előkészítés

  • Készíts elő egy szobát egy kb. 12 fős csoport számára, szerelj fel vonzó mintaanyagokat és mintákat (amik a választott mesterséggel készültek, pl. hímzés).
  • Keress egy tapasztalt kézművest, aki mesél a csoportnak a hímzés művészetéről, és megmutatja az anyagokat és mintákat.
  • Gyűjts össze az anyagokat, például szövetet, cérnát, tűket.
  • Tájékoztasd a résztvevőket a tevékenységről és a magukkal hozandó anyagokról.
  • Ha akarnak, hozhatnak régi ruhazsákokat vagy más tárgyakat is, amelyeket szeretnének érdekesebbé tenni.

Teljes időtartam
4 – 8 óra

Leírás

  1. Az elején a résztvevőkkel beszéljük meg, hogy mindenki a saját maga által hozott textíliákat használja-e, vagy mindenki számára elérhetőek lesznek. Ha ez utóbbi a helyzet, akkor ezek a textíliák is elhelyezhetők az előzetesen előkészített anyagok mellé.
  2. Ezután következik egy bevezető a hímzésről.
  3. Ezután a kézműves megtanítja a csoportnak az alapvető hímzéstechnikákat, majd a csoport kipróbálja és egy ideig gyakorol.
  4. Ezután a résztvevők kigondolják saját hímzésmintájukat, kiválasztják a megfelelő anyagot, amire azt elkészítik, és a megfelelő fonalakat. Mindezt a kézműves segítségével teszik. A cél az, hogy egy kis hímzett darabot készítsenek, amellyel feldobhatják a régi ruhadarabot, táskát vagy bármit, amit magukkal hoztak.
  5. Ezután elkészíthetik a hímzést, és a kézműves segítségével a műhely során vagy otthon is felvarrhatják a ruhadarabra (ez attól függ, hogy mennyi idejük van).

Anyagok, eszközök
Hímzés esetén: megfelelő ruhák, tűk, cérnák, olló, papírok a minták rajzolásához, asztalok a munkához.

Célkitűzések

  • Generációk közötti párbeszéd ösztönzése
  • A slow fashion-el kapcsolatos érdeklődés felkeltése
  • Kézzel készített ruhadarabok iránti lelkesedés felkeltése
  • Megértés és empátia bátorítása
  • Kultúrák közötti párbeszéd ösztönzése
  • Különböző kézzel készült tárgyak iránti tudás elmélyítése

Előkészítés

  • Anyagok, amelyek segítségével a résztvevők megtartják az előadásukat

Leírás

  1. Minden résztvevőnek az a feladata, hogy megkérdezze nagyszüleit, szüleit, más idősebb rokonait vagy ismerőseit az ő generációjuk divathoz kapcsolódó viselkedéséről:
    “Hogyan szereztek új ruhát?”
    “Magaguk készítették a ruhákat?”
    “Hogyan néztek ki a ruhák a generációjukban?”
    “Milyen anyagokból készültek a ruhák?” stb.
  2. Ezután minden résztvevő feladata, hogy az egész csoport előtt prezentációt készítsen arról, amit megtudott. Ez a prezentáció tartalmazhat történetmesélést, saját maguk által készített ruhák bemutatását a tanult történetek alapján, vagy másfajta prezentációt (kollázs stb.).
  3. Ha lehetséges, a prezentációkat később egy csoportos kiállításon is bemutathatják, megmutatva, hogyan fejlődött a divat az évek során.

Teljes időtartam
2 óra

Eszközök
Prezentációhoz szükséges eszközök

4. rész: A fenntartható divat és a társadalmi vállalkozás módszertana, mint szerepjáték a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás és az időgazdálkodás elsajátítására.

6. rész: A fiatalokkal végzett tevékenységek nyomon követésének és értékelésének eszköze.